Kiterjesztések és kiterjesztési pontok

A moduláris szoftverrendszerek készítésének alapszabálya, hogy a komponensek ne legyenek szorosan összekötve. A komponensek szoros integrálása esetén nehéz a részeket egy másik konfigurációba összeállítani vagy lecserélni egy komponens egy másik megvalósításra anélkül, hogy a módosítások végiggyűrűzzenek az egész rendszeren.

Az Eclipse rendszerben a laza csatolást részben a kiterjesztések és kiterjesztési pontok mechanizmusa biztosítja. A kiterjesztések és kiterjesztési pontok legegyszerűbben az elektromos csatlakozók hasonlaton keresztül érthetők meg. A csatlakozóaljzat vagy foglalat a kiterjesztési pont; a hozzá csatlakozó dugó vagy villanykörte a kiterjesztés. Mint az elektromos csatlakozóaljzatok, a kiterjesztési pontok is sokféle formában és méretben állnak rendelkezésre, és csak az adott kiterjesztési ponthoz tervezett kiterjesztések fognak illeszkedni.

Amikor egy bedolgozó engedélyezni szeretné egy másik bedolgozó számára, hogy kiterjessze vagy személyre szabja funkcionalitásának egy részét, akkor deklarál egy kiterjesztési pontot. A kiterjesztési pont megad egy szerződést (tipikusan XML kód és Java felületek kombinációját), amelynek a kiterjesztéseknek meg kell felelniük. A bedolgozóknak, amelyek csatlakozni szeretnének a kiterjesztési ponthoz, meg kell valósítaniuk a szerződést a kiterjesztésben. Az eljárás kulcsa az, hogy a kiterjesztendő bedolgozó a kiterjesztési pont szerződés hatókörén túl nem tud semmit a hozzá csatlakozó bedolgozóról. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző fejlesztők vagy cégek által készített bedolgozók zökkenőmentesen működjenek együtt, anélkül, hogy túl sokat kellene tudniuk egymásról.

Az Eclipse platform számos olyan alkalmazással rendelkezik, amelyek a kiterjesztések és kiterjesztési pontok alapelvét használják. Néhány kiterjesztési pont teljesen deklaratív; vagyis egyáltalán nem tartalmaznak kódot. Például egy kiterjesztési pont csak személyre szabott billentyűparancsokat biztosít, egy másik pedig egyéni fájl feljegyzéseket (jelzőket); a kiterjesztés részéről ezekhez a kiterjesztési pontokhoz egyáltalán nem szükséges kód.

A kiterjesztési pontok egy másik kategóriája egy komponens alapértelmezett viselkedésének felülbírálására szolgál. Például a Java Development Tools (JDT) tartalmaz egy kódformázót, de biztosít egy kiterjesztési pontot is, amelyhez harmadik féltől származó kódformázók csatlakozhatnak. Az erőforrások bedolgozó rendelkezik egy kiterjesztési ponttal, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos bedolgozók lecseréljék az alap fájlműveletek megvalósítását, mint például az áthelyezés és a kijelölés.

A kiterjesztési pontok egy további kategóriája a felhasználói felület elemeinek csoportosítására szolgál. Ilyenek például a felhasználói felület számára a nézeteket, szerkesztőket és varázslókat biztosító kiterjesztések, amelyek lehetővé teszik az alap felhasználói felület bedolgozó számára a közös szolgáltatások csoportosítását, például az összes importálási varázsló elhelyezését egyetlen párbeszédablakban, és a több más bedolgozóból származó felhasználói felület hozzájárulások egységes megjelenítésének meghatározását.

Kapcsolódó leírások

Kiterjesztések (Bedolgozó szerkesztő)
Kiterjesztési pontok (Bedolgozó szerkesztő)

Kapcsolódó leírások

Bedolgozó