A szakasz leírja azokat a funkcionális viselkedéseket, amelyeket figyelembe kell vennie, ha a DB2 OLAP Server hoz létre OLAP alkalmazást és adatbázist.
A DB2 OLAP Server termékkel:
Ha a DB2 OLAP Server használatával hoz létre OLAP adatbázist, az létrehoz egy relációs kockát a relációs adatbázisban. A relációs kocka tartalmaz egy ténytáblát is, amely tartalmazza az adatbázis tényleges értékeit. A kapcsolódimenzióként azonosított dimenzió tagjai segítenek a ténytábla struktúrájának megadásában.
A DB2 OLAP Server által létrehozott ténytábla egy-egy oszlopot tartalmaz a megadott kapcsolódimenzió minden egyes tagjához, illetve a többdimenziós adatbázis minden további dimenziójához. A kapcsolódimenzió tagjainak száma és az adatbázis további dimenzióinak száma együttesen eggyel csökkentve nem haladhatja meg a relációs adatbázis által engedélyezett táblánkénti maximális oszlopszámot. Ez a szám nem tartalmazza a megosztott vagy a virtuális tagokat.
Ha a DB2 OLAP Servert használja, a tömörítést, az adat-gyorsítótárat és az indexelést a relációs adatbázis kezeli.
Ugyanúgy, mint ahogy az Application Manager által megadott némely információ csak a többdimenziós tárkezelő használatakor alkalmazható, van olyan információ, amely csak a relációs tárkezelő használatakor alkalmazható.
Amikor többdimenziós adatbázist tervez, kövesse a következő részben leírtakat, hogy a terve a lehető legjobb teljesítményű legyen: "A többdimenziós adatbázis tervezése"!
A kapcsolódimenzió olyan dimenzió, amelyet a DB2 OLAP Server a többdimenziós adatbázis relációs kockájában az általa létrehozott ténytábla struktúrájának meghatározásához használ.
A relációs kocka azt az adat- és metaadathalmazt tartalmazza, amelyek együtt az Application Manager vagy ESSCMD parancsok által létrehozott többdimenziós adatbázist adják meg.
A ténytábla egy többdimenziós adatbázis adatértékeit tartalmazza. Ez a relációs kocka fő táblája, és a következő oszlopokat tartalmazza:
Az ábra 3 egy példa ténytábla tartalmát mutatja.
![]() |
A PROFIT, SALES, COGS és az INVENTORY oszlopok a kapcsolódimenzióként megadott Accounts dimenzió tagjai. A PID, TID és MID oszlopok nem kapcsolódimenziókat képviselnek.
A kapcsolódimenzió tagjait képviselő oszlopok adatokat tartalmaznak, a többi oszlop pedig az adott dimenzió tagjainak azonosítószámait.
Választhat kapcsolódimenziót, vagy hagyhatja, hogy a DB2 OLAP Server válasszon egyet.
A DB2 OLAP Server segítségével létrehozott többdimenziós adatbázisok többsége tartalmaz Accounts dimenziót. Az Accounts dimenzió választása eredményezi a legkönnyebben olvasható és megérthető SQL lekérdezéseket. Mivel az Accounts dimenzió tartalmazza az üzlet összes fontos mérőszámát, mint például az eladások, a kiadások és a leltár, ezért valószínűleg ezt fogja leggyakrabban kapcsolódimenziónak választani. Mindazonáltal választhat másik dimenziót is.
A kiválasztott kapcsolódimenziónak ilyennek kell lennie:
M = C-(N-1)
ahol
M az adatokat tároló kapcsolódimenzió tagjainak száma,
C az egy táblában a relációs adatbázis-kezelő által engedélyezett maximális oszlopszám, és
N az adatbázis vázában szereplő dimenziók száma.
Ha például a relációs adatbázis-kezelő maximális oszlopszáma 254 és hat dimenzió van az adatbázisban, akkor a kapcsolódimenziónak megadott dimenzió 249 tagot tartalmazhat. Ez a szám nem tartalmazza a megosztott vagy a virtuális tagokat.
Ezenkívül a kapcsolódimenziónak a következő jellemzőkkel kell rendelkezne:
Inkább válasszon körültekintően kapcsolódimenziót ahelyett, hogy a DB2 OLAP Server termékre bízná annak kiválasztását! Miután betöltött adatokat egy többdimenziós adatbázisba, nem változtathatja meg vagy törölheti a kapcsolódimenziót anélkül, hogy ne törölné az összes adatot az adatbázisból. Miután megváltoztatta vagy törölte a kapcsolódimenziót, újra be kell töltenie az összes adatát. A kapcsolódimenzió kiválasztása befolyásolhatja a lekérdezések, a számítások és az adatbetöltések teljesítményét.
Ha a DB2 OLAP Server választja a kapcsolódimenziót, először egy sűrű, accounts címkéjű dimenziót keres, amelynek tagjaira érvényes az M = C-(N-1) összefüggés. Ha ezzel a módszerrel nem talál egy sűrű dimenziót, akkor az első olyan sűrű dimenziót fogja választani, melynek tagjaira érvényes az M = C-(N-1) összefüggés. A DB2 OLAP Server által választott kapcsolódimenzió megtekinthető. Lásd: "A DB2 OLAP Server futásidejű paramétereinek megjelenítése".
Kapcsolódimenzió beállításához a dimenzió legfelsőbb szintű tagjához hozzon létre egy RELANCHOR nevű, felhasználó által megadott tulajdonságot! A legfelsőbb szintű tag az, melynek neve megegyezik a dimenziónévvel.
A DB2 OLAP Server a RELANCHOR tulajdonsággal rendelkező tagot használja a kapcsolódimenzióként használandó dimenzió meghatározására a ténytábla létrehozásakor.
A RELANCHOR tulajdonság csak egy taghoz rendelhető.
Dimenziótag felhasználó által megadott tulajdonságának létrehozásáról részletesen itt olvashat: Database Administrator's Guide.
Az Application Manager használatával megjelenítheti a kapcsolódimenzió beállításait és más futás közbeni paramétereket. Lásd: "A DB2 OLAP Server futásidejű paramétereinek megjelenítése".
Ha a DB2 OLAP Server termékkel hoz létre többdimenziós adatbázist, az adatbázis dimenzióinak számát a relációs adatbázis által megengedett táblánkénti maximális oszlopszám korlátozza.
A ténytábla, amely a DB2 OLAP Server által a relációs adatbázisban létrehozott legnagyobb tábla, tartalmaz egy-egy oszlopot a megadott kapcsolódimenzió minden egyes tagjához, illetve az adatbázisvázban szereplő egyéb dimenziókhoz. Ezért a kapcsolódimenzió tagjainak száma és az adatbázisváz további dimenzióinak száma együttesen eggyel csökkentve nem haladhatja meg a relációs adatbázis által engedélyezett oszlopkorlátot. Ez a szám nem tartalmazza a megosztott vagy a virtuális tagokat.
A relációs kocka által tartalmazható maximális dimenziószám meghatározása:
Ne felejtse el belevenni a dimenzió legfelső szintjét! A dimenzió legfelső szintje is tagnak számít, mert tartalmazhatja az alacsonyabb szintű tagok konszolidációjának megfelelő értéket.
Például ha a kapcsolódimenziója legfeljebb 100 tagot fog tartalmazni és a relációs adatbázis 254 oszlopot engedélyez, akkor 153 dimenziót használhat a kapcsolódimenzión kívül.
A kapcsolódimenziótól különböző dimenziók tagszámára nincs korlátozás.
A DB2 OLAP Server és a DB2 OLAP Starter Kit tartalmaz egy kettős tárkezelő funkciót, amely lehetővé teszi a választást a többdimenziós tárkezelő és a relációs tárkezelő között alkalmazás létrehozásakor, illetve amikor ügyfélprogram hoz létre alkalmazást. Az alapértelmezett tárkezelőt az ESSBASE.CFG fájlban a DATASTORAGETYPE utasítás adja meg. Az alapbeállítás a többdimenziós tárkezelő. Ha nincs ESSBASE.CFG fájl, vagy abban nincs DATASTORAGETYPE utasítás, akkor az alapbeállítás érvényes.
Ha a DB2 OLAP Server egy korábbi verzióját frissíti, és korábban a relációs tárkezelő volt az alapbeállítás, akkor a telepítőprogram felvesz egy bejegyzést az ESSBASE.CFG fájlba, s megadja, hogy a relációs tárkezelő legyen az alapérték. Miután befejezte a DB2 OLAP Server új verziójának telepítését, minden meglevő alkalmazást le kell állítani és újra kell indítani a DATASTORAGETYPE utasítás módosítása előtt. A DB2 OLAP Server a tárolás típusát, amely az ESSBASE.CFG-ben van megadva, a létező alkalmazások indításakor használja. Az alkalmazások indulása és leállítása után módosítható a DATASTORAGETYPE utasítás, és a változás az alkalmazások következő indulásakor lép érvénybe.
Az Administration Manager használata esetén új alkalmazás létrehozásakor megadható a többdimenziós tárkezelő vagy a relációs tárkezelő. A tárkezelő választott típusa felülbírálja a DATASTORAGETYPE utasításban megadott alapértéket.
Az ESSBASE.CFG módosításának lépései:
Az Application Manager használatával a következő futásidejű paramétereket jelenítheti meg:
A futásidejű paraméterek megjelenítése:
Adatok betöltése esetén a legfontosabb szempont a bemeneti adatok sorrendje. A legjobb teljesítmény érdekében az adatokat a váznak megfelelő fordított sorrendben töltse be, amennyiben a váz úgy van rendezve, hogy előbb jönnek a sűrű dimenziók, majd másodikként a ritka dimenziók, és a ritka dimenziók növekvő méretben következnek! Először töltse be a legnagyobb ritka dimenziót, aztán a következő legnagyobbat, és így tovább, majd utoljára a sűrű dimenziókat!
Ha a bemeneti adatokat így rendezi, az adatok sokkal gyorsabban töltődnek be, mivel az egyes blokkok összes adata egyszerre töltődik be. Ugyanakkor a blokkok a helyes indexsorrendben töltődnek be. Ha a bemeneti adatok rosszul vannak sorba rendezve, az index kezelése bonyolultabb; a rendszer többször írja a blokkokat, amikor a különböző adatelemek töltődnek be, és minden egyéb művelet naplózásra kerül.
Más lépéseket is megtehet az adatbetöltés teljesítményének optimalizálásának érdekében. Mielőtt elkezdi az adatbetöltést, olvassa el a következő részt: "Az adatbetöltés hangolása"! Továbbá nézze át az Essbase Database Administrator's Guide című kiadványát, ha további tájékoztatásra van szüksége az adatok betöltésével kapcsolatban!